Nagy-Villám kilátó

Zsitvay Tibor Dr (zsitvatői)

(1884. november 10., Pozsony – 1969. július 9., Alpnachdorf, Obwalden, Svájc)

"Politikus, jogász, igazságügyminiszter, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Turista Szövetség védnök-elnöke, az Egyetemi Kör, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) elnöke, az MTE Egyetemi osztály elnöke, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének tiszteletbeli tagja (1944-ig), Magyar királyi titkos tanácsos (1936).

A budapesti egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett, 1909-ben ügyvédi vizsgát tett. 1909-től Budapesten ügyvéd, egyúttal a MÁV ügyésze. 1914-től a bírák és ügyészek továbbképző tanfolyamán a vasúti fuvarjog előadója. 1919. augusztusától 1920-ig a Friedrich István vezette Keresztény Nemzeti Párt, ill. a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tagja, egyik vezetője. 1919. szeptember – 1920. májusa között Kecskemét kormánybiztos-főispánja. 1920-26 között a MÁV igazgató helyettesi főügyésze. 1922-26-ban kormánypárti programmal Kecskemét II. választókerületének nemzetgyűlési képviselője. 1927-31-ben a rétsági választókerület, 1931-39-ben ismét Kecskemét országgyűlési képviselője, 1924. márciusa – 1926. októbere között a nemzetgyűlés második alelnöke, 1926. október 19. – 1927. január 28. között a nemzetgyűlés, 1927. január 31. – 1929. február 5. között a képviselőház elnöke. 1929. február 4. – 1932. október 1. között gróf Bethlen István, majd gróf Károlyi Gyula kormányában igazságügyminiszter. Az 1930-as évek elejétől a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnöke. 1938. novemberében Imrédy Béla miniszterelnök diktatórikus törekvései miatt 61 társával együtt kilépett a kormánypártból, ami hamarosan a miniszterelnök bukásához vezetett. Az 1939. májusi országgyűlési választásokon a Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt jelöltként sikertelenül indult. 1944-ben, a német bevonulás után Visegrádon bujkált a németek elől. 1945. június 28-án a rendőrség budapesti főkapitánysága politikai-rendészeti osztálya letartóztatta. A Budapesti Népbíróság 2,5 évi fegyházbüntetésre ítélte, 1946. június 1-jén szabadlábra helyezte. Ezután külföldre menekült, és Svájcban telepedett le. Távollétében büntetését a Népbíróságok Országos Tanácsa 1948. június 15-én 8 évi fegyházbüntetésre súlyosbította. 1992. november 9-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól.

A szabad természettel való kapcsolata kora fiatalságáig nyúlik vissza, mert alig tízéves korában már a Tátrában járt. Egyetemi évei alatt a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) sportéletében tevékenykedett, az egyesület ifjúsági elnöke is volt. Az MTSz-nek előbb társelnöke (1921-1923), majd elnöke lett (1924-1926), a politikai élet azonban úgy lefoglalta idejét, hogy meg kellett válnia a szövetség vezetésétől, de mint védnök, fenntartotta a kapcsolatot. 1933-ban ismét a szövetség elnöke lett egészen 1938-ig. Több egyesület tiszteletbeli tagja volt. A turistaságról nagy érdeklődéssel várt előadásokat tartott a rádióban. Az erdőtörvény parlamenti tárgyalásán érdekes beszédet tartott a turistaság érdekében. "

 
A visegrádi nyaralótulajdonosokból alakult "Visegrádi Várbizottság" elnöke volt. Sokat tett Visegrád turisztikai fejlesztéséért, a visegrádi vár romjainak és a Salamon-toronynak megóvásáért, a turistautak kiépítéséért és gondozásáért, a Nagyvillám turisztikai célponttá való fejlesztéséért. A Várbizottság gondozásában számos könyv jelent meg Visegrádról. Támogatta a Schulek János által végzett ásatásokat, melyek a királyi palota feltárásához vezettek. Visegrádon emlékművet állított Görgey Artúrnak (Görgey-bérc), emléktáblát Schulek Frigyesnek és Schulek Jánosnak."

(forrás:bme honlap)

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat